Kőhíd

Magyarország egyik legrégibb kőhídját 1854-ben építették. A hortobágyi hídhoz hasonlatos építmény négynyílásos, téglaboltozatos.

Hossza 43 méter, szélessége 6,5 méter. 1975-ben, amikoris a közlekedést az újonnan megépített aszfaltos hídra terelték, úgy volt, lebontják a hidat. Ám az akkori lokálpatrióták, a műemlék megvédése végett egy igaz háborús történetet elevenítettek fel.

A krónikákból ismert, hogy az 1945-ben felszabadítóként ünnepelt szovjetek Zalaszentgrót fontos ütközetét éppen a hídnál vívták a németekkel szemben. Az aláaknázott hidat mindenképpen meg kívánták védeni a szovjet csapatok, minek következtében a hídon elesett Haddam Hatamov. A lokálpatrióták tudták: ha a történetet - melynek igazolására még akkor élő szemtanúkat is sikerült felkutatni - leporolják, van esély a híd megmentésére. Így is lett, hiszen a pártállami időkben volt fogékonyság az effajta dolgokra. Az ünnepélyes ceremóniára - kvázi a híd keresztelőjére - még az egykori szovjet katona családja is hivatalos volt.

Ezt követően egészen a rendszerváltásig a környéken Hatamov-hídként emlegették az építményt. A '90-es évek elejétől rohamosan romlott az állapota, és sokáig félő volt, nem lesz mit megmentenie a híd tulajdonosának, az államnak.

A 2000-ben kezdődött felújítási munkálatok végül eredményre vezettek, hiszen Zalaszentgrót egyik legfőbb szimbólumát sikerült megmenteni az összeomlástól, s 2001-ben azt átadni képletesen a járókelőknek. Képletesen, hiszen átkelésre csak azt követően lesz alkalmas a híd, amennyiben megépül a fából tervezett folytatás. Ez köti majd össze ténylegesen az aranyodi partszakasszal, melyet - funkciót adva a hídnak - nem csak a gyalogosok, a kerékpárosok is használhatnának.