Leletek a város szívéből
Lenyűgöző és egyben számos tanulsággal szolgáló múltbéli rétegekre bukkantak régészek Zalaszentgrót szívében. A Magyar Nemzeti Múzeum megbízásából a Zalaegerszegi Múzeumok Igazgatósága irányításával zajlott próbafeltárás azon a területen, hol a tervek szerint hamarosan jelentősebb ingatlanfejlesztés kezdődik.
A munkálatok során három kutatóárkot nyitottak meg, amelyek közül az egyikben még a sajtótájékoztató idején is folyt a kutatás. A szakemberek a föld alól előkerült házmaradványok, agyag- és vályogfalak, valamint szenesedett padlórétegek alapján arra következtetnek, hogy a feltárt épületek a 17. századi katonaváros részei lehettek, amely egykor a végvár közvetlen szomszédságában helyezkedett el.
A régészek szerint Zalaszentgrót városa szinte rétegenként mesél tűzvészekkel terhelt múltjáról. Legalább három, különböző időszakhoz köthető leégett réteg mutatható ki a feltárt területen – ezek mindegyike valós tűzvészekhez köthető, és a történeti forrásokban is szerepelnek.
A legsúlyosabbak egyike 1656. április 18-án történt, amikor egy ittas özvegyasszony véletlenül lángba borította a várost – a tűzvésznek csupán tíz ház állt ellen. További jelentős pusztításra 1664-ben került sor, amikor a török hadjárat során több környékbeli település, így a katonaváros is lángok martalékává vált. A település két évtized múltán, 1689-ben szintén jelentős kárt szenvedett egy újabb tűzben, amely a malommal együtt a piactér nagy részét is felemésztette.
A feltárás során előkerültek olyan tárgyi emlékek is, amelyek a hétköznapok világát hozzák közelebb a mához: díszes kályhacsempék, facölöpök, festett kerámiák, pipák, gyűrűk és állatcsontok mellett egy éremlelet is napvilágra került.
Az ásatásvezető, Eke István régész-térinformatikus a sajtónak tartott bemutatón elmondta, hogy a szakemberek a különböző korok térképei és korabeli rajzok alapján pontosan azonosítani tudták a feltárt épületek korát és szerepét.
Az ásatások során mellesleg rábukkantak egy három méter mély kútra is, amelyből még a megtalálás után is szivárgott a víz.
A régészeti bemutatón Baracskai József polgármester is részt vett, és érdeklődéssel hallgatta a történeteket. Mint elmondta, a jövőben az érintett területen lakóépület és áruház is épül, de a beruházás csak a régészeti feltárás lezárása után kezdődhet meg. A városvezetés számára kiemelten fontos, hogy az új építkezések a történelmi örökség tiszteletben tartásával valósuljanak meg.
A feltárás során előkerült leletek egyébként a Göcseji Múzeum gyűjteményébe kerülnek. A munkálatok most befejeződnek ugyan, ám a szakértők szerint Zalaszentgrót városának földje még sok-sok meglepetést rejtegethet.