Ellenségkép helyett jövőkép
Zalaszentgrót városa idén is méltóképpen emlékezett meg az 1848-49-es forradalom és szabadságharc hőseiről. A nemzeti ünnep alkalmából szervezett megemlékezés a hagyományokhoz híven ünnepi felvonulással, koszorúzással, szentmisével és műsorral tisztelgett a márciusi ifjak és a szabadságharc résztvevőinek emléke előtt.
A rendezvény reggel a Katalin-lakóteleptől induló ünnepi felvonulással vette kezdetét a Batthyány Lajos úton keresztül a templomig. A menet élén a Zala Vármegyei 9. Huszárezred dísz-zászlóaljának lovas huszárjai haladtak, akik méltóságteljes jelenlétével különleges hangulatot adtak az eseménynek.
A Bem-szobornál tartott koszorúzáson a Deák Ferenc Általános Iskola és Gimnázium tanulója, Tóth Barnabás mondott verset, felidézve a szabadságharc eszméit és hőseinek bátorságát.
Az ünneplők ezt követően a Szent Imre római katolikus templomban vettek részt szentmisén, majd a Hősök Ligetében folytatódott a megemlékezés.
A szép napos időben sokan gyűltek össze, hogy közösen hajtsanak fejet a hősök emléke előtt. Itt mondott köszöntőt Baracskai József polgármester, aki beszédében hangsúlyozta:
– Március 15-e nem a csendes belenyugvás ünnepe, hanem azoké, akik ki merik mondani, ha valami nincs rendben, és hisznek abban, hogy a hazát mindig jobbá lehet tenni. Hozzátette, hogy az 1848-as hősök nem megosztani akarták a nemzetet, hanem felemelni.
– Szabadságot akartak, felelős kormányzást, tisztességet és nemzeti önbecsülést. Ez a különbség ma is fontos. Nem egymás ellen kell fordítani az embereket, hanem közös célt kell adni. Nem ellenségképeket kell gyártani, hanem jövőképet kell építeni.
A megemlékezésen számos állami és önkormányzati intézmény, párt, civil szervezet képviselői helyeztek el koszorút az emlékműnél.
A felvonulás, az ünnepi szentmise és a hagyományos koszorúzás után a Városi Művelődési Központban folytatódott az 1848-1849-es forradalom és szabadságharc tiszteletére rendezett megemlékezés.
A Zalaszentgróti Városi Fúvószenekar fogadózenéje után a Himnusz hangjai csendültek fel, Majd Lohonya Hanna, az ELTE Állam- és Jogtudományi Karának joghallgatója tartott beszédet. Felidézte első március 15-i emlékeit, amikor még gyermekként nem értette a kokárda jelentését és a „rabok tovább nem leszünk” kiáltás súlyát. Mint mondta, ma már nem a tanító nénitől várja a választ.
– Ma már én teszem fel a kérdést: mit kezdünk azzal az örökséggel, amiért őseink a vérüket adták?
Hangsúlyozta, hogy a szabadság nem egyszer megszerzett érték:
– A szabadságot nem elég egyszer kivívni és feltenni a polcra. Ha úgy érezzük, fogyóban van, újra és újra tennünk kell érte, hogy mindenkinek jusson belőle. Beszédében kitért a felelősség, az egyenlőség, a képviselet és az összetartozás fontosságára is:
– A nép együtt bármire képes, de külön bizony semmire. Hosszú és keserves évek után tudhatnánk már: nincs jobb és bal, csak magyar.
Az ünnepi műsor további részében a Zalaszentgróti Városi Fúvószenekar adta elő Egressy Béni Klapka-indulóját, Johann Attila vezényletével, majd a Deák Ferenc Általános Iskola és Gimnázium hetedik évfolyamának tanulói mutattak be emlékező összeállítást, amely méltó módon idézte fel a márciusi ifjak szellemiségét. Felkészítőjük Handler Andrea, Laskay Annamária és Varga Mónika volt.
A megemlékezés zárásaként a Szentgrót Táncegyüttes és az Erkel Ferenc Alapfokú Művészeti Iskola Pacsirta kamaratánc-csoportja lépett színpadra ördöngösfüzesi, bukovinai és vajdaszentiványi táncokkal, koreográfusuk Kiss Norbert volt.
● FARKAS ADÉL
