Egészségőr: Lassítsunk! A kapkodva evés már szinte népbetegség - Gyomorsav: ha túl sok, vagy kevés

Sorozatunkban azokat a problémákat érintjük, amelyek a leginkább foglalkoztatják a lakosságot, és a legnagyobb kihívást jelentik szinte mindannyiunk számára. Elsősorban a megelőzésre fektetjük a hangsúlyt, egyfajta útbaigazítást szeretnénk nyújtani az információk tengerében, és irányt mutatni arra nézve, hogy ha már kialakult a diszkomfortérzet, a rendellenesség, akkor mi az optimális cselekvési irány.

Ezúttal a sokaknak gondot okozó gyomorsavról beszélgettünk dr. Paudel Klára belgyógyász, nefrológus szakorvossal.

– Mondanál pár szót magadról? Hogy kerül egy magyar orvos a távoli Nepálba?

– Budapesten születtem, és itt is végeztem el az orvosi egyetemet. Belgyógyász rezidensként dolgoztam a fővárosban, a Szent Rókus Kórházban. Utána mentem ki Kínába egy akupunktúra-tanfolyamot elvégezni, ott találkoztam a férfival, aki azóta már a férjem, és aki szintén orvos. Ennek idén 20 éve, azóta Nepálban élünk 3 gyermekünkkel. Magyarországon megalapítottam a Paudel Egészség Akadémiát, itt Nepálban 2 kórház létrejötte is a nevünkhöz fűződik.

– Mi a hitvallásod?

–Célom az, hogy a magyar emberek legyenek a legegészségesebbek a világon; azáltal, hogy elterjesztem az egészség visszanyeréséhez szükséges ismereteket. Az egészséges életmód ragadós, és aki követi, másokat is inspirálhat vele. Terjesszük el együtt és szerezzük vissza az egészségünket! – olvasható a weboldalunkon is.

– Milyen eszközöket kínál a honlap ehhez?

– Sok kurzusom elérhető, akár ingyenesen is! Most zajlik épp egy térítésmentes kihívás, ami az idősebb korosztályt vonja a figyelem középpontjába. Nekik segít apró változtatásokkal a tavaszi megújulás útján haladni a www.paudelegeszsegakademia.hu.

– A mi kis városunkban elindul a nagy tavaszi kertészkedés, és a gyomorsavtúltengéssel küzdők a megváltozó testhelyzettel (kapálás, hajlongás) még inkább szembesülnek a problémájukkal. Első lépésként mit tanácsolnál azoknak, akik gyomorfájdalommal szembesülnek?

– Mindenképpen keressenek fel gasztroenterológus szakorvost! Az alapvető vizsgálat egy gyomortükrözés. Ez többek között, megállapítja, van-e felmaródás, esetleg fekély alakult-e ki?

– Ehhez kapcsolódik a savlekötők témaköre. Mikor ajánlott, és mikor nem a szedése?

– Akkor mindenképpen kell szedni, ha sérülés van a gyomorban (pl. Helicobacter pylori fertőzésnél), hiszen elősegíti a gyógyulást. Ha azonban a tükrözésnél semmi rendellenességet nem találnak, akkor a szedéssel a tüneteket hatékonyan csökkenti a páciens, de a problémát nem oldja meg.

– Tisztázzuk a a folyamatot! Milyen szerepkörrel van felruházva a gyomorsav?

– Minden mindennel összefügg a szervezetben. Az emésztés is egy összetett folyamat, aminek vannak fontos területei, funkciói és együtthatói. A fő tünete a gyomorbántalmaknak a „reflux”, amikor már a sav a torokban érezhető, vagy égő érzés van a gyomorszáj tájékán. Elmélyülve a témában, a sav mennyisége egy dinamikusan változó folyamat. Amikor a nagy mennyiségű étel megérkezik, akkor sok kell belőle ahhoz, hogy feldolgozza, pépesítse és továbbítsa azt, utána viszont a mértékének le kell csökkennie. A folyékony halmazállapotú pép a belekbe távozik. Az első fő feladata itt a savnak a fehérjék emésztésének elkezdése, a másik tennivalója a mikrobák elpusztítása, hogy lehetőleg minél kevesebb vírus, parazita, gomba és baktérium kerüljön be a bélrendszerbe. A gyomorsav, az epe, a hasnyálmirigy enzimek egyik fő feladata az emésztés mellett a bél tartalom sterilizálása.

– Milyen tüneteket tapasztalnak azok, akik kevés savval rendelkeznek?

– A fő probléma a kapkodva evés, ami népbetegség! Lassan kellene enni, jól megrágni, nem futtában harapni valamit, és közben például híreket olvasni. A stressz felére csökkentheti a sav mennyiségét. A túl sok hisztamin is előtérbe kerülő probléma manapság. Ez okozhat gondot, ha akkor serkenti a gyomorsav termelését, amikor az étel már nem elérhető a gyomorban. Megtévesztő lehet ez az állapot, mert hasonló tüneteket okozhat a túltengéshez. Mivel mi ismerjük magunkat a legjobban, néhány apró lépéssel közelebb kerülhetünk az okokhoz.

– Mit javasolsz? Mik lennének ezek?

– Ha nem talált az orvos problémát, akkor étkezések előtt el lehet végezni az almaecetpróbát. Ez egy evőkanál almaecet és egy pohár víz keverékét jelenti, evés előtt fogyasztva. Ha könnyebb az emésztésünk, akkor akár léphetünk tovább ebbe az irányba és beszerezhetünk bioboltokban Betain HCL kapszulát, amit az étkezés elején kell bevenni. Serkentik az emésztőnedvek képződését még a keserű dolgok, például a pitypang levél.

– Milyen életmódbeli változtatásokat ajánlasz bevezetni?

– Az egyik az „eliminációs” diéta. Ez nem örök életünkre szóló megvonást jelent, hanem egy 3 hetes önreflexiót. Elhagyjuk a glutént, a tejtermékeket, a tojást, szóját és kukoricát az alkohollal, kávéval, fekete teával és a feldolgozott élelmiszerekkel együtt, majd mellette naplót vezetünk tüneteink változásáról. Három hét után, egy-egy tételt visszavezetve, megfigyeljük magunkat, és a reakcióinkat, így ki tudjuk szűrni, hogy mely alapanyagok okoznak nekünk irritációt. Terápiára is és diagnózis felállítására is jó.

– Vannak-e még apró ötletek?

– A kisebb trükkök egyike az étel megfigyelése. Milyen az illata, színe, állaga? Ez alatt már az agyban megindul az emésztés. A másik a hasi légzés. Elég ötször a hasba beszívott levegő evés előtt, ezzel már sokat tehetünk magunkért.

– A szervezet elsavasodása és a béltisztítás minden tavasszal előugró téma. Mi erről a véleményed?

– Nagyon kevés olyan dolgot eszünk, ami igazán alkálikus (lúgos kémhatású). A nyers zöldségeket kellene súlyozni a táplálkozásunkban, ez közelítene legjobban a természeteshez. Most kezdődik a természetben az aktív vegetációs időszak, így egyre több zöldség elérhető lesz. Ennek a figyelembe vétele elégséges a mai ember számára.

● SEBESTYÉN CSILLA