Kőtáblák világtalálkozója - Farkaséknál apáról fiúra szállt a kőfaragó mesterség

Távoli országok találkozóhelye Farkas Károly kőfaragó Türjei utcai telepének udvara. Afrika, India, Dél-Amerika, Norvégia és Európa számos pontja, legfőképpen Olaszország képviselteti magát, tekintélyt parancsoló, darabonként akár 2,5 tonnás kőtáblák alakjában. A több mint 70 típusú alapanyagból síremlékek, urnák, konyhapultok, párkányok, épületburkolatok készülnek.

Pályázatot nem nyertek, hitelük jelenleg nincs, amilyük viszont van, azt saját forrásból teremtették elő - mondja a vállalkozásáról Farkas Károly. A családban apáról fiúra szállt a kőfaragó mesterség, ő is ebbe nőtt bele. Igaz, mesélte, néha azért eszébe jut, hogy választhatott volna akár könnyebb, kevésbé összetett munkát is. De szereti a szakmáját, és biztos abban, hogy ez a munka még évtizedekig tartogat számára bőséggel kihívást.

– Ez a mesterség a mi családunkban apáról fiúra szállt – meséli Farkas Károly. A nagyapapám kezdte anno Kallósdon, műkövesként. Édesapám, a nagypapámmal közösen, 1976-tól már Zalaszentgróton folytatta. Ahol most vagyunk, már a harmadik telephelyünk, amit édesapámmal. közösen kezdtük el kialakítani.

– Kézenfekvő volt, hogy a fia is kőfaragó lesz?

– Ebben nőttem fel, ha úgy tetszik, ebbe nőttem bele, ezért sohasem állt távol tőlem. Igaz, néha eszembe jut, hogy választhattam volna könnyebb, kevésbé nehéz és összetett munkát is magamnak – mosolyodik el –, de szeretem. A kőfaragó szakmát is a családi vállalkozásban tanultam ki már 2008-ban. 2014-ben lettem önálló, egyéni vállalkozó. Öt állandó munkavállalóval állítjuk elő a termékeket, és vannak alkalmi dolgozók is. Átlátom a folyamatokat, minden munkafázist ismerek, emellett én viszem az adminisztrációt is. A munka változatos, nem unalmas, mert sokféle igény, megrendelés érkezik.

– Az udvaron egymás mellett sorakoznak a különböző kőtáblák. Honnan érkeznek?

– Szinte a világ minden pontjáról. Afrikából, Indiából, Dél-Amerikából, a többsége az Olaszországból. A kőkereskedelem hazája Olaszország, ahova évente több alkalommal személyesen megyek el, de számos alapanyagot közvetlenül a bányákból vásárlok. Az anyagismeretem folyamatosan fejlődik azzal, hogy a helyszínen választom ki, amit itthon felhasználunk. Látom, mi a kínálat, látom, hogy miben lehet újítani. Persze vannak divatok, trendek az építőipari résznél, de síremlékeknél a hagyományos formák a jellemzők. Évente körülbelül 8 kamionnyi nyersanyagot veszek, amit a gépkocsikról daruval tudunk levenni. Nem egyszerű ugyanis itt a Türjei utcában megállni. Parkolni már lehetetlen, ezért kellett egy darut vásárolnom, hogy az udvarban el tudjam végezni a rakodást.

– Melyik anyag a legjobb?

– Mindegyik más, mindegyiknek van jó és rossz tulajdonsága. Megmunkálás szempontjából a márvány és a mészkő nagyon szép, de puhább, porózusabb. Emiatt kültéren nem olyan strapabíró. A gránitokkal nehezebb dolgozni, formálni, csiszolni, de jóval ellenállóbbak. Egyébként ez az anyag a legkeresettebb. Nemcsak síremlékek készülnek belőle, hanem az épületeknél, magánházaknál is egyre elterjedtebb a használata, párkányoknál és burkolatoknál. Emellett népszerűek a gránit konyhapultok is, mert tartósak és mutatósak.

– Mi a vállalkozás fő profilja?

– A síremlékek készítése. A megrendeléseink 80 százalékát ezek adják. Emellett az épületkövek is egyre keresettebbek. Mindkettőben van szezonalitás. A síremlékek zömére mindenszentek időszakára érkezik a legtöbb megrendelés, az épületkőigényeket pedig az év végéhez közeledve adják le. Emellett készítünk urnafalakat, kegyeleti tárgyakat, kültéri díszeket, vázákat. Jellemzően Zalaszentgrót 50 kilométeres körzetében vállalunk munkát.

– Van versenytársa ebben az iparágban?

– A régiek mellett mindig megjelenik egy-egy új. Olyan is egyre gyakrabban fordul elő, hogy valaki ideig-óráig azt hirdeti magáról, hogy kőfaragó, aztán hamar eltűnik. Ebben a szakmában a mérce a megbízhatóság, a hozzáértés és a tapasztalat. Azokat érdemes keresni, akik már régóta a piacon vannak.

– Milyen berendezésekkel végzik a megmunkálást?

– A vállakozásomat folyamatosan fejlesztem. A nyersanyagtól a kész termékig visszük végig a folyamatokat. Ami az anyagmozgatáshoz kell, rendelkezésre áll, és több vágó- illetve csiszológépünk is van. Jóllehet már a betűk készítése is nagyrészt automata módon zajlik, a jól bevált kétkezi munkát sem lehet nélkülözni, ehhez is rendelkezésünkre áll számos speciális kéziszerszám. Pályázatot egyébként nem nyertünk, pillanatnyilag hitelünk sincsen, amink van, azt saját forrásból teremtettük elő.

– Lesz negyedik generáció?

– Ezt még nem tudhatom. Van egy másfél éves kislányom, számára azért nem feltétlenül ezt a pályát képzelném el, de hogy aztán tizenöt–húsz év múlva milyen irányt választ majd, azt megjósolni nem tudom. Én mindenesetre örömmel űzöm ezt a szakmát, és visszatekintve a nagypapámra és az édesapámra, talán jó úton járok, és úgy érzem, ez a munka még évtizedekig bőven tartogat számomra kihívásokat és feladatokat.

● BUZA BEÁTA