Egészségőr: A barnaság nem véd az UV-sugárzástól - A D-vitamin pótlására elég napi 20 percet kint töltenünk
Sorozatunkban azokat a problémákat érintjük, amelyek a leginkább foglalkoztatják a lakosságot, és a legnagyobb kihívást jelentik szinte mindannyiunk számára. Elsősorban a megelőzésre fektetjük a hangsúlyt, egyfajta útbaigazítást szeretnénk nyújtani az információk tengerében, és irányt mutatni arra nézve, hogy ha már kialakult a diszkomfortérzet, a rendellenesség, akkor mi az optimális cselekvési irány.
• Habár a résztvevők már találkozhattak a doktor úrral tavaly, az EFI által szervezett ingyenes vizsgálati napon a melanoma szűrésnél, azért megkérem, hogy néhány szóban mutassa be magát!
– Dr. Hodossy-Virágh Andornak hívnak, bőr- és nemigyógyász szakorvos vagyok. Az egyetemet követő években Budapesten dolgoztam, majd pár éve úgy döntöttünk a családommal, hogy Zala megyében folytatjuk az életünket. A fővárosi nyüzsgést követően időbe telt megszokni a Zalaegerszeghez közeli kis település nyugalmát, de nyugodtan mondhatom, hogy jól döntöttünk. Szeretjük a zalai tájat, ételeket, az itt élők kedvességét. Jelenleg Zalaegerszegen és Keszthelyen dolgozom, a páciensek bizalommal fordulhatnak hozzám különféle bőrgyógyászati és nemigyógyászati problémáikkal – vall magáról az orvos.
• Többféle tévhit kering az interneten. Meg tudna cáfolni ezek közül néhányat? Például sokat olvasni arról, hogy a D-vitamin pótlásához nélkülözhetetlen a napsütés, ezért valamennyit muszáj napoznunk.
– Tavasztól őszig a napfény valóban hozzájárul a D-vitamin képződéséhez, de ehhez elég, ha naponta 20 percet a szabadban töltünk. Ehhez hosszú órákat napozni felesleges. Télen a D-vitamint megfelelő táplálkozással vagy táplálékkiegészítőkkel is pótolhatjuk.
• Az igaz, hogy a barnaság megvéd a napégéstől?
– A bőr barnasága egyáltalán nem véd meg az ultraviola sugárzás okozta további bőrkárosodástól. A barnulás korántsem az egészség jele, hanem egyértelműen a bőr sérülésének a következménye. A gyakori napozás és a rendszeres napégés ráadásul drámaian megnöveli a bőrrák, azon belül is a melanoma kialakulásának kockázatát. Vagyis nem létezik olyan, hogy egészséges barnaság! Tízből kilenc bőrrákos megbetegedést a nap vagy a szoláriumok UV- sugárzása okoz.
• Most kezdődik a nyári szezon. A meleg idő beköszöntével egyre többet vagyunk a szabadban. Mik lennének azok a fontos szabályok, amikre oda kell figyelnünk?
– Legfontosabb a tudatos fényvédelem. 11 és délután 3 között ne tartózkodjunk a tűző napon, előtte és utána megfelelő minőségű fényvédőt alkalmazzunk. Fontos a rendszeres önvizsgálat, hogy ha gyanús képletet, anyajegyet veszünk észre magunkon, akkor mielőbb forduljunk bőrgyógyászhoz.
• Egy laikus hogy tudja időben felismerni a bőrén a rosszindulatú bőrdaganatot?
– Fontos tudni, hogy nem csak a melanoma létezik, bár kétségkívül ez a legveszélyesebb rosszindulatú bőrrák típus. Alapszabályként elmondható, hogy ha azt vesszük észre, hogy egy anyajegyünk színre, alakra, méretre megváltozik, asszimetrikussá vagy dudorossá válik, elkezd viszketni akkor minél előbb mutassuk meg egy szakembernek. Ezen kívül a nem gyógyuló sebek, és a többitől nagyon eltérő anyajegyek is gyanúsak. Minden évben 3000 magyar betegszik meg és mintegy 500-600 ember hal meg Magyarországon melanomában. Az esetek fele az időben történő felismeréssel megelőzhető lenne.
• Mi igaz abból, hogy a bőr „emlékezik” a korábbi leégésekre?
– A bőrrákos megbetegedések 90-95 százalékát az UV-sugárzás okozza, de ez felel a bőr korai öregedéséért és természetesen a fájdalmas leégésekért is. Tudni kell, hogy már egyetlen nyári napégés is jelentősen növeli például a melanoma kialakulásának kockázatát. A fényvédelem nélkül végzett munka, sporttevékenység és a szoláriumozás hosszú távú kockázatai szintén számítanak, hiszen az évek során a bőrünket érő UV-terhelés hatásai összeadódnak, ami többféle bőrrák kialakulásához is hozzájárulhat.
• A szoláriumhasználat fokozza a bőrdaganatok kialakulását?
– Egyértelműen igen! 35 éves kor alatt egyetlen szoláriumhasználat is közel 60 százalékkal növelheti a későbbiekben kialakuló bőrrák kockázatát! Senkinek sem ajánljuk a rendszeres szoláriumhasználatot.
• Mit jelentenek a faktorszámok a fényvédő krémeken?
– Az SPF a sun protection factor angol kifejezés rövidítése, amely magyarul fényvédő faktort jelent. Azt mutatja meg, hogy a fényvédő készítmény hányszor hosszabb ideig biztosít védelmet az UVB-sugarak okozta leégés ellen, mintha nem használnánk semmit. A magasabb szám (pl. SPF 50) erősebb védelmet jelez, mint az alacsonyabb (pl. SPF 15). Vagyis, ha a bőrünk fényvédő nélkül 10 perc alatt égne le, akkor egy SPF 15-ös krém elméletileg 150 percig véd. Fontos, hogy a fényvédőt 2 óránként újra kell kenni, különösen úszás vagy izzadás után. A magas SPF nem jelenti azt, hogy egész napra védelmet nyújt újrakenés nélkül.
Ezeket az intelmeket, mindenképpen tartsuk szem előtt, hogy zavartalan legyen a nyarunk!
● SEBESTYÉN CSILLA
