Mit tudunk közösen elérni?

A legutóbbi testületi ülésen több intézményi és céges beszámoló is az önkormányzat elé került.

Napirenden szerepeltek a városi tulajdonban lévő gazdasági társaságok üzleti eredményei

és tervei. Ezekről is kérdeztük Baracskai József polgármestert, de elsőként arról, került-e

Zalaszentgrótra azbeszttel szennyezett kőzúzalék?

AZBESZT-ÜGY

– Első lépésként, visszamenőleg tíz évre, minden önkormányzati beruházást megvizsgáltunk, és ezek között nem találtunk olyat, amely érintett lenne. Vagyis önkormányzati beruházásoknál nem jelent meg ilyen anyag. A NAV adatai alapján tudjuk, hogy 2024-ben három olyan szállítmány volt, amelynek végcéljaként Zalaszentgrót szerepelt. Az összes mennyiség körülbelül 200 tonna. Ebből nem következik automatikusan, hogy ezt a városban terítették le. Pontos információért megkerestük az adóhatóságot, és tájékoztatást kértünk a megrendelőkről, akik megvásárolták a kőzúzalékot. Ha tudjuk, kik voltak, akkor már utána tudunk nézni, hogy kinek adták el, vagy hol használták fel. Pánikra nincs ok, amint pontos információink lesznek, azt azonnal közzé tesszük.

FÜRDŐ: TULAJDON,

FELELŐSSÉG, LEHETŐSÉG

● A Szent Gróth Termálfürdő a város tulajdona. Hogyan működik? Mit mutatnak az adatok?

– A fürdő esetében nemcsak az a kérdés, hogy egy táblázatban milyen számok szerepelnek. Természetesen fontos a gazdaságos működés, de legalább ennyire fontos, hogy legyen nyitva, legyen benne szolgáltatás, program és közösségi élet. A fürdőt már jó pár éve a város tulajdonában lévő Szentgrótért Kft. üzemelteti. Ez közvetlen városi rálátást, de ezzel együtt nagyobb felelősséget is jelent. Így közösen gyorsabban tudunk reagálni a problémákra, a fejlesztési igényekre. Azt látjuk, hogy a látogatottság évről évre növekszik. Idén egy új játszótér is készült, és további terveink is vannak. Most az a fontos, hogy a fürdő a kikapcsolódás, a sportolás, a pihenés, a közösségi élmények tere legyen. Látogassák a szentgrótiak és a környékben élők. Tapasztaljuk, hogy van turisztikai vonzereje is, különösen nyáron. Sokan keresik az olyan fürdőket, amelyeknek családias, barátságos légköre van, a miénk ilyen. Nagyon szerettük volna benne megszervezni az iskolaidőben az úszásoktatást. Tízmillió forintot meghaladó összegre lett volna szükség, de hiába pályáztunk, nem kaptunk hozzá támogatást.

MŰVELŐDÉS, ZÖLDTERÜLET,

VÁROSMARKETING

● Beváltotta a hozzáfűzött reményeket a SZE-VA Grót Kft.?

– Igen. A társaság két fontos területen lát el feladatokat: a művelődésben és a zöldterület-karbantartásban. Üzemelteti a művelődési házat, a könyvtárat, több klub működését segíti, rendezvényeket szervez, és részt vesz a városmarketingben is. Kulturális szempontból egyre meghatározóbb szerepe van a térségben, a járásban, sőt azon túl is. Nem ritka, hogy egy-egy programjára Zalaegerszegről is sokan eljönnek. Ha apró lépésekben is, de a belső felújítások nyomán megszépülnek a terek. És már van olyan zongora is, ami színvonalas hangversenyek rendezését teszi lehetővé!

A másik nagy feladatköre a zöldterület-karbantartás. Ide tartozik a közterületek gondozása, ide tartoznak a rendezvények előkészítéséhez kapcsolódó technikai és háttérfeladatok, valamint mindaz a napi munka, amelyet a lakosság sokszor csak akkor vesz észre, ha nincs elvégezve.

ZALA-KAR TÁRSULÁSI ÜLÉSE

● Május végén tartotta ülését a társulás, amelyen részt vett a térség két országgyűlési képviselője is. Ennek milyen üzenete van?

– Tizenhat év után először fordult elő, hogy országgyűlési képviselők leültek a kistérség asztalához. Ez önmagában is jelzésértékű. Azt üzeni, hogy az új kormánynak a térség települései fontosak, amelyek vezetőivel érdemes és szükséges is párbeszédet folytatni a jövőbeni fejlesztési tervekről.

● A társulásban vannak olyan településvezetők, akik korábban megakadályozták, hogy Zalaszentgrót a Versenyképes Járás Programból forráshoz jusson. Nincs önben sértettség emiatt?

– Az elmúlt időszak politikai nyomásgyakorlását magunk mögött kell hagyni. A társulás előtt számos közös ügy állhat: ilyen például a közlekedés, az egészségügyi ellátás, a gazdaságfejlesztés, az oktatás, a turizmus, a pályázati érdekérvényesítés. Ezeken a területeken csak akkor lehetünk eredményesek, ha közösen lépünk fel. A társulás éppen ezért elfogadott egy Alapvetést, amely pontosan arról szól, hogy lezárunk egy nyomasztó korszakot, és nyitunk közösen egy másikat, amelyben a települések együttműködése kerül előtérbe. Nem az a kérdés most már, hogy ki kivel volt jóban tegnap, hanem az, hogy mit tudunk közösen elérni holnap.

● BUZA BEÁTA