A településkép védelmében: mit tehetünk és mit nem?

Egy ingatlan vásárlásakor, felújításakor, vagy valamilyen műszaki berendezés külső felszerelésekor a tulajdonos nem tehet azt, amit akar. Vannak ugyanis helyi szabályok, amelyekről érdemes előre tájékozódni. A részletekről Agg Ferenc főépítészt kérdeztük.

– Induljunk ki abból, hogy az ember közösségben él: iskola, munkahely, szabadtéri rendezvény, és még sorolhatnánk. Többségében azért az a jellemző, hogy az adott közösség viselkedési szokásaihoz igazodik az ember a saját magatartásában is. Nincsen ez másként egy település esetében sem: vannak olyan szabályok, amelyek keretet adnak ahhoz, hogy az egyes területeken, ingatlanokon mit lehet tenni, és mit nem. Az alapot korábban a településkép védelméről szóló törvény biztosította, napjainkban a magyar építészetről szóló törvény adja. A helyi viszonyokra, adottságokra az önkormányzat helyi rendelet alkot, ez a településkép védelméről szóló rendelet. Ebben szabályozza a helyi védettséget, amit épületeknek, területeknek adhat, valamint korlátozhat a településkép szempontjából is bizonyos dolgokat.

– Zalaszentgróton van ilyen?

– Igen, több is. Településképi szempontból meghatározó területként tartjuk számon például az óvárost: ez a templom és a környéke. Vagy az ófalut: ilyen például Tüskeszentpéter, vagy a városrészek településszerkezete. De számon tartjuk az újvárost, ami a Batthyány utca és a Dózsa György utca környéke, ahol a polgári városépítészet kialakult. A rendezési terv térképmellékletében ezek szerepelnek.

– Milyen korlátozásokkal találkozhatnak az ingatlantulajdonosok?

– Az alap az úgynevezett illeszkedés szabálya, ami konkrétan megfogalmazva nincsen, mert ez egy morális elvárás: viselkedj úgy, mint a többiek. Ezen túl vannak konkrét szabályok. Kezdjük a tetőkkel. Ha ránézünk egy településre, akár egy közeli dombról, mit veszünk észre először? A tetőket. Meghatározók, jellegzetesek. Adnak egyfajta megjelenést a településnek. Most, amikor óriási választék van a tetőzet anyagából, a különböző színű acéllemeztől a mediterrán cserépig, a kiválasztásánál figyelembe kell venni azt a környezetet, ahova azt a tulajdonos elhelyezni szeretné. Van helyi szabály akár kerítésekre is.

– Mi a helyzet a klímák kültéri egységeivel? Ezek elhelyezésére is van szabály?

– Itt is induljunk ki az illeszkedésből, mint morális magatartásból: úgy helyezem el, hogy ne zavarjak másokat. Például a szomszédomat, mert nem teszem a házamnak arra az oldalára, ami az ő udvarára néz, hogy neki berregjen. Aztán ott vannak a ház elejére szerelt klímák kültéri egységei, a műanyag csövekkel, amin kifolyik a kondenzvíz. Szépnek semmiképpen sem mondhatók, nem illeszkednek. De vannak konkrét szabályok is. Például épület közterületre néző homlokzatán sem lehet elhelyezni szellőző- és klímaberendezést, égéstermék-elvezetőt, közműcsatlakozási berendezést.

– Honnan lehet megtudni a szabályokat?

– Zalaszentgrótnak van helyi rendelete, a város településképének védelméről (21/2017. XII.15. Önkormányzati rendelet). Ezt meg lehet találni online a jogtárban, és el lehet olvasni. Ha valakinek nem egyértelmű, lehet segítséget kérni a hivatal műszaki osztályán, vagy kezdeményezni szakmai konzultációt, amiről egy főépítészi feljegyzés készül. A meglévő szabályokat be kell tartani, és érdemes tájékozódni. Mert akkor el lehet kerülni a félreértéseket, és nem alakul ki fölöslegesen konfliktus. Illetve talán a legfontosabb, hogy nem kerül sor szabálytalanság miatt településképi kötelezési eljárásra, bírságolásra, bontásra.

Agg Ferenc főépítész: Vannak erkölcsi szabályok, de vannak konkrétak is. Ez utóbbiak közé tartozik például az is, hogy az épület közterületre néző homlokzatán nem lehet elhelyezni szellőző- és klímaberendezést vagy égéstermék-elvezetőt

● BUZA BEÁTA