Városi újévköszöntő
Zalaszentgrót önkormányzata január 20-án tartotta hagyományos újévi köszöntőjét a Fiáker Étteremben. Az eseményre a helyi civil szféra és a gazdasági élet szereplői, a helyi intézményvezetők, szolgáltatók és az önkormányzat partnereinek képviselői kaptak meghívást. A rendezvényen a meghívott vendégeket Schmidt Jenő, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének elnöke tájékoztatta az önkormányzatok helyzetéről. Ezt követően Baracskai József polgármester mondott ünnepi köszöntőt, amelyben kiemelte: “Ahol a szabadság a rend, mindig érzem a végtelent”.
Az eseményen Schmidt Jenővel, a TÖOSZ elnökével, valamint Tab város polgármesterével beszélgettünk az önkormányzatok helyzetéről, lehetőségeiről.
– Tavaly októberben ön adott egy interjút az egyik országos hírportálnak, melyben gazdasági szempontból nagyon nehéz jövőt jósolt az önkormányzatoknak. Azóta már pár hónap eltelt, változott a véleménye?
– Sajnos olyan nehéz lesz, mint ahogy jósoltam. A járványhelyzet után vagyunk, és most az energiaválság okozza a problémát. Itt mindenki bajban van, nemcsak az önkormányzatok és az állam, hanem a lakosság is. A kormány most menti a lakosságot, ebből adódóan van a rezsivédelmi alap, aminek a nagysága az új költségvetésben már megközelíti a 2500 milliárd forintot. Ezt cégektől és egyéb más profitot termelő társaságoktól kell elvenni, hogy a rezsivédelem fenntartható legyen. Az önkormányzatok nincsenek benne a rezsivédelemben, ezért vált nehézzé a helyzetük. Valamilyen szinten kapnak támogatást, első körben 72 milliárd forint ment ki ennek a szektornak, éves szinten viszont 240-250 milliárd kellene. Kérdés, hogy megkapják-e ezt az összeget a kormánytól. A települések közül a járásszékhelyek és a nagyobb városok helyzete a legrosszabb, mert nekik térségi feladatokat is el kell látniuk.
– Az önkormányzatok hogyan fognak szorítani a nadrágszíjon?
– Nagyon nincs választási lehetőségük. Az a helyzet, polgármesterként is ezt szoktam mondani, hogy a költségeinket tudjuk, a bevételeinket nem. A kiadásainkat tudjuk befolyásolni, mást nem. Az alapfeladatait meg fogja tartani minden önkormányzat, ennek a költségeit ki fogják valahogyan fizetni, de azon kívül semmi más nem fog történni. Kérdéses lesz a sport támogatása, a civil szervezetek finanszírozása. De vannak itt egyéb más olyan saját erős beruházások, amelyek kellenének, például járdafelújítás, zebrafestés, és még sorolhatnám. Ezeket nem fogja tudni megvalósítani az önkormányzatok jelentős része. Kivételt legfeljebb egy-két olyan város jelent, amelyiknek nagy adóbevétele van, ilyen például Tiszaújváros vagy Paks. Így, kényszerűségből, mindent le fognak csupaszítani, amit csak lehet, illetve későbbre tolják a karbantartásokat, felújításokat. Az önkormányzati világban az óvoda-, bölcsőde-, településüzemeltetés is fő tevékenység. A közös önkormányzati hivatalok fenntartásának többletköltségeibe majd mindegyik oda tartozó településnek be kell szállnia. További alaptevékenység a szociális étkezés, az idősek ellátása és a házi segítségnyújtás. Durván ez az a szegmens, ami megmarad. A kultúra nagyot fog szenvedni, mert nem lesz rá pénz, és kevesebb rendezvényt tudnak majd lebonyolítani a települések. Ezért gondolom azt, hogy nagyon nehéz lesz ez az év.
– A gazdasági helyzet hogyan befolyásolja a települések helyzetét? Ön hogy látja a válság jövőbeni alakulását?
– Ne felejtsük el, hogy van egy mezőgazdasági válság is. Az ukrajnai háború miatt az ott termelt mezőgazdasági termékek csak erre fognak tudni jönni. Így hazánkban jelentősen le fogják törni a búza és a kukorica árát. A magyar gazdák nagy veszteségeket fognak elszenvedni idén, és ezen kívül az építőipar is épp most feneklik meg. Hogyha összességében nézem, akkor szerintem nem lesz gazdasági növekedés, inkább egy nagyon-nagyon kemény stagnálás várható.
Medvéssy Lajos
