Ihász Csilla rovata: Elromlott a kávéfőzőnk

Édesapám számára az étkezés utáni kávé a nap egyik legélvezetesebb pillanata. A csésze levétele a polcról, már benne a kiskanállal, cukor, a víz feltöltése a gépbe, a régi kapszula kidobása, az új kapszula gépbe helyezése, és végül az indító gomb megnyomása. A lépések napról napra ugyanazok, minden nap kétszer. Kivéve ma, amikor meglepetésére csak a szokott mennyiség fele folyt bele a csészébe. Szomorúan nézett rám, miután tegnap víkőtelenítettem is a gépet, és sajnálattal tapasztalta, hogy nem segített semmit.

Emlékeimben megjelent az a kenyérpirító, amit még az első fizetésemből vettem karácsonyra a családnak, és ha jól emlékszem, a dobozban egy vastag használati kézikönyvvel együtt adták. Benne a részletes kezelési és tisztítási útmutató mellett leírás arról, hogy milyen hibára utalhat a kenyérpirító furcsa viselkedése (na, persze az égő kenyér füstölésén túl), és mi a teendő a hiba elhárításakor. A Nespresso kávéfőzőnkhöz ilyen kézikönyvet már nem kaptunk, hiszen online manapság minden elérhető. A szerencsések szlovák vagy horvát nyelven meg is találják a használati útmutatót, vagy éppen egy indiai magyaráz el mindent érthetetlen angolsággal a két perces YouTube-videójában.

ELEKTROMOS HULLADÉK

A környezetszennyezés csökkentésének egyik legkézenfekvőbb módja az, ha gépeinket, eszközeinket minél tovább használatban tartjuk. Az elektromos hulladék (e-hulladék) mára a leggyorsabban növekvő hulladékforrás, és csak kevesebb, mint 40 százalékát hasznosítjuk újra. A leggyakoribb e-hulladék a mosógép, a villanytűzhely, a nyomtató, a fénycső és a porszívó. Ezek tipikusan Indiában, Afrikában és Kínában végzik szemétdombokon, ahol a további szelektálást sokszor gyermekekkel végeztetik.

A JAVÍTÁSHOZ VALÓ JOG

Az Európai Unió tavaly célként tűzte ki a „javításhoz való jogot”, vagyis arra kényszerítik a gyártókat, hogy egyszerűbben javítható eszközöket dobjanak piacra, tartósabb termékeket gyártsanak, ingyenes hozzáférést biztosítsanak a javítási és karbantartási információkhoz, pótalkatrészekhez, vagy éppen a garanciákat terjesszék ki. Felmérések is visszaigazolták, hogy az emberek 77 százaléka szívesebben javítaná, javíttatná meg eszközeit új készülék vásárlása helyett.

Az előző évtől Ausztriában az állampolgárok visszaigényelhetik a régi elektromos eszközök javítási költségeinek 50 százalékát. Franciaországban már két éve használják a termékek javíthatósági pontszámát, ami azt jelzi, hogy például fűnyírók, okostelefonok, mosógépek esetében mennyire könnyű szétszerelni a terméket, alkatrészt cserélni benne, vagy teljes körű javítást végezni rajta.

Hollandiában, Németországban, Belgiumban vagy az Egyesült Királyságban több száz úgynevezett „repair cafe”, vagyis kézműves- és barkácsműhely működik (világszerte közel 2500). Ezek olyan közösségi pontok, ahol önkéntes szakemberek vagy éppen kíváncsi, „bütykölős” amatőrök segítenek azoknak, akik elhozzák otthonról az elromlott gépet, szerszámot, ruhát, játékot, biciklit, bútort, lámpát, és szeretnék megjavítani. A helyszínen rendelkezésre állnak a szükséges eszközök és anyagok azoknak, akik közelebbről szeretnék megismerni használati tárgyaik működését. És ha éppen nincs is elromlott háztartási gépük (nem igazán tudok ilyen háztartásról), akkor is besegíthetnek másoknak, esetleg egy csésze kávé vagy tea mellett megoszthatják egymással emlékezetes történeteiket.

SZENTGRÓTI REPAIR CAFE?

Mi lenne, ha éppen Zalaszentgróton hoznánk létre Magyarország első, működő „repair cafe”-ját?

De addig is édesapámnak gyorsan rendelek egy online áruházból új Nespresso kávéfőzőt, egy olyat, aminek a javíthatósági pontszáma 10, tehát a maximum.

Mert legközelebb már…