Tisztelet és lehetőség
Nemzeti önbecsülés, áldozatvállalás, tisztelet és lehetőség – ezek voltak a kulcsszavai az 1848-49-es forradalom és szabadságharc 175. évfordulója alkalmából rendezett zalaszentgróti ünnepségnek.
A megemlékezés reggel a Szent Imre-templomban kezdődött, itt Szeghy Csaba plébános a mise keretében elmondott prédikációjában emlékeztette a híveket a 175 évvel ezelőtti eseményekre.
A program a hősök emlékművénél folytatódott. A hideg, szeles idő ellenére szép számmal összegyűlt hallgatóság előtt Baracskai József polgármester mondott köszöntőt. Beszédében gróf Batthyány Károlynak, Zalaszentgrót egyik ’48-as hősének életútját ismertette. A gróf 1842-től élt családjával a szentgróti kastélyban. Elkötelezett híve volt Deák Ferencnek, és tevékeny tagja a zalai liberális ellenzéknek. 1848-ban, 49 éves fejjel nemzetőrnek állt.
Az eddig szinte ismeretlen hősi életút áttekintése után a polgármester e szavakkal zárta beszédét:
– Példaként állítom önök elé gróf Batthyány Károlyt és a márciusi ifjakat, mert cselekedeteikben a nemzeti önbecsülést, a segítőkészséget, és az áldozatvállalást képviselik. A jövőben, amikor azt mondjuk szentgrótiak vagyunk, jussanak eszünkbe a fenti gondolatok, hogy nemes utódként képviselhessük neves elődjeinket és a márciusi ifjakat! Éljen a szabadság, éljen a köztársaság!
A beszéd után az intézmények, pártok és közösségek képviselői helyezték el koszorújukat az emlékműnél, majd a Batthyány-kútnál Baracskai József és Szeghy Csaba koszorúzta meg a gróf domborművét.
A Városi Művelődési Központ által szervezett ünnepség a kultúrházban folytatódott. A Johann Attila vezette Városi Fúvószenekar által előadott Himnusz után Nyírő Bertalan mondta el Petőfi Sándor Dicsőséges nagyurak című versét.
Az ünnep szónokaként a fiatalság képviseletében Zsohár Veronika színinövendék mondott személyes, vallomásszerű, emelkedett és lelkesítő beszédet. Felelevenítjük néhány gondolatát:
– A márciusi ifjak, köztük Petőfi, Jókai, képesek voltak megmozgatni a pesti közönséget, és elérni azt, hogy mindannyian ráeszméljenek arra: bennük, egyszerű emberekben van a kulcs a változások eléréséhez. Bármennyire nemes egy gondolat vagy cél, tettek nélkül változást nehéz elérni.
Gábor Dénest, a Nobel díjas fizikust is idézte: – „Egyedül a tétlen kényelem korszaka éri az embert lélektanilag felkészületlenül. A mindenki számára adott kényelem és tétlenség teljesen új az emberiség történetében.” 175 évvel ezelőtt rengeteg magyar és nem magyar ember nem a kényelmet és a tétlenséget választotta, hanem kiállt Magyarország függetlenségéért. Nem csupán szavakkal, hanem tettekkel, és ezért a mai nap a tiszteletadás napja.
– Március 15-e lehetőséget adott a magyar identitás, a nemzet eszményeinek kifejezésére – folytatta Zsohár Veronika. –Szerintem egy forradalmár sem kívánná tőlünk, hogy ma lehajtott fejjel siránkozzunk. Hiszen az volt a céljuk, hogy lehetőséget adjanak nekünk, utódoknak is a szabad életre, és arra, hogy megtaláljuk örömünket kultúránkban és nyelvünkben. Azt üzenném a márciusi ifjaknak, hogy köszönöm! Én nap mint nap örömmel élek ezzel a lehetőséggel, és fogok is, ameddig csak élek!
A beszédet követően a Deák Ferenc ÁIG 7. osztályos tanulói színes jelenettel idézték fel a ’48-as forradalom eseményeit, a Szózat elhangzása előtt pedig nagy tetszést aratva adta elő Máté P. Gábor színművész és László Evelin énekes Petőfi Sándor A szabadsághoz című megzenésített versét. Az előadást követően az érdeklődők a „Petőfi 200” című kiállítást tekinthették meg a művelődési központ előcsarnokában.
● Szöveg: Szalay Csaba
● Fotó: Varga Csilla
