Nem tavaly kezdődött a háború

Az orosz-ukrán háború hátteréről tartott előadást május 12-én a MayFly Rendezvényházban Rácz András Oroszország- és biztonságpolitikai szakértő, valamint Tompos Márton, a Momentum Mozgalom országgyűlési képviselője.

A szakértő szerint a háború már 2014-ben elkezdődött, amikor az orosz hadsereg törvénytelenül megszállta és bekebelezte a Krím-félszigetet. A háború intenzitása 2015 februárjáig magas volt, majd 2022 februárjáig „csendesebb” szakaszba lépett, viszont ezt követően ismét heves harcok tanúi lehetünk.

Rácz András véleménye szerint megalapozottan hat hónapra lehet előre látni a fegyveres válság alakulását. Ebben az időszakban több frontszakaszon történő ukrán ellentámadásra számíthatunk, és az offenzíva végén nagy valószínűséggel visszaszerzik a tavaly februártól elvesztett területek jelentős részét. Azt, mi következik ezután, nem lehet előre megmondani, mert minden az ukrán előrenyomulás sikerességének a függvénye. Ám az sem jelenti a háború végét, ha minden az ukránok tervei szerint alakul, hiszen továbbra is a putyini Oroszország lesz Ukrajna szomszédja, és várhatóan később is ellenséges lesz az ukránokkal szemben.

– Annak az esélye, hogy a konfliktus nukleáris vagy világháborúvá eszkalálódik, nagyon-nagyon alacsony. Felelősségteljesen nyilván nem lehet azt mondani, hogy nulla. A nukleáris vagy világháború azonban nem érdeke a konfliktusban részt vevő feleknek illetve azok támogatóinak. Nem érdeke az USA-nak, sem Oroszországnak, de az összes többi nukleáris hatalomnak sem. A háború folyamán már volt több olyan eset, amikor közelebb kerülhettünk volna az eszkalációhoz. Egy alkalomkor azonosítatlan rakéta csapódott be lengyel területre. Később kiderült, hogy ez ukrán rakéta volt, de az első órákban ezt még nem lehetett tudni, és számolni kellett azzal a lehetőséggel is, hogy Oroszország lőtt lengyel területet. Márpedig ez NATO-tag elleni támadást jelentett volna. Amíg ki nem derült, hogy pontosan mi történt, minden jelentős szereplő példamutató higgadtsággal és nyugalommal járt el a stabilitás megőrzése érdekében.

Előfordult még pár hasonló eset, amikor fennállt a NATO-orosz konfrontáció veszélye, de az oldalak ezekben az esetekben is professzionálisan jártak el. A nagy eszkalációk nem egyik pillanatról a másikra történnek; ezek folyamatok, fokozatok. Ha egyik fél sem akar ezen az eszkalációs lépcsőn tovább menni, akkor nem is következik be eszkaláció. Forró drót működik a szereplők között, és ha esetlegesen technológiai vagy emberi hiba történik, akkor a forró dróton szólnak a másik félnek, hogy „nyugi, nem most robbantjuk ki a világháborút, hanem például egy pilóta hibázott, vagy eltévedt egy rakéta, tehát nyugalom, kezeljük” – érzékeltette a forró drót működését Rácz András Oroszország- és biztonságpolitikai szakértő.

Tompos Márton, a Momentum Mozgalom országgyűlési képviselője magazinunknak elmondta, hogy az utóbbi időszakban két alkalommal is járt Ukrajnában. Tapasztalatai szerint az ukránok a magyarokhoz általánosságban jól viszonyulnak, ám elegük van a magyar politikából. Egyrészt hálásak azért, amit a magyar közösség tett a menekültekért. Másrészt nem értik, hogy miért kell melldöngetve, kardot csörtetve állandóan elmondani a magyar kormánynak, hogy nem támogatják fegyverekkel az ukrán önvédelmet, és nem hisznek az ukrán győzelemben.

● MEDVÉSSY LAJOS