A védőnők maradnak
Tizenhét napirendi pontot tárgyalt, három rendeletet és tizenhét határozatot hozott a május 25-i ülésén a városi önkormányzat képviselő-testülete. A tanácskozáson a a városvezetők elfogadták a lakóhely környezetéről szóló beszámolót, valamint a védőnői szolgálat ellátásával kapcsolatos tájékoztatót is. A részletekről Baracskai József polgármestert kérdeztük.
● A védőnői szolgálattal kapcsolatos változások mennyiben érintik a várost?
– Zalaszentgróton az egészségügyi szolgálat fenntartója és működtetője az önkormányzat. Ehhez tartozik a védőnői hálózat is, amelyet most az állam kiszervez a helyi egészségügyi központból, és a Zala Vármegyei Szent Rafael Kórházhoz fogják csatolni. A védőnők itt maradnak a helyi családok, gyermekek szolgálatában, viszont a fenntartó másik szervezet lesz. Nekünk az a fontos, hogy a védőnők a továbbiakban is azt a minőségi munkát végezzék, mint eddig. Beszélgettem velük, és biztosítottam őket arról, hogy a város mellettük lesz, hisz nekünk a zalaszentgróti családok és gyermekek a legfontosabbak, és így nyilvánvalóan a védőnői szolgálat is.
● A testületi ülésen tájékoztatót fogadtak el a képviselők Zalaszentgrót környezeti állapotáról. Mit tartalmaz az előterjesztés?
– Az önkormányzat vezetése évről évre foglalkozik lakóhelyünk környezetével. Örülök annak, hogy minden évben meg-
győződhetünk arról, milyen csodálatos környéken lakunk, amire vigyáznunk kell. Vigyázunk is rá, példa erre a vizeink védelme érdekében jelenleg is zajló szennyvízhálózati beruházás, amellyel Zalaszentgrót szennyvízkezelése szinte száz százalékos lesz. Mivel a város gazdasága főleg könnyűipari jellegű, a zajterhelés, a károsanyag-kibocsátás alacsony szintű. Minimális a légszennyezettség mértéke is Zalaszentgróton, viszont hideg évszakokban a fával történő fűtés miatt keletkezű füst, valamint a kerti égetés, amelyet nem engedélyezünk, az egészségünkre ártalmas lehet. Összességében Zalaszentgrót egy zöld város – nagyon jó minőségű levegővel és vizekkel. A város és a környék flórája és faunája gazdag, a halastó környékén találkozhatunk fekete gólyával, teknősbékával vagy vidrával, a Zala folyóban pedig már a hódok is megjelentek.
● Viszont vannak a város egyes részein problémát okozó madarak, a vetési varjak. Egy hónappal ezelőtt azt ígérte, hogy összehív egy találkozót, amelyre meghívja a kormányhivatalt, a Balaton-felvidéki Nemzeti Parkot és az érintett lakosokat is.
– Sor került erre a megbeszélésre, amelyen a nemzeti park több munkatársa is megjelent, viszont az érintett hatóság, a kormányhivatal nem jött el, valamint a zalaszentgróti járási hivatal sem képviseltette magát a találkozón. A varjak azért jönnek be a városok területére, mert ott meleg van, valamint ételmaradékokat is találnak, tehát mi magunk vonzzuk be ezeket a madarakat a településekre. A következőkben egy intézkedési tervet fogunk készíteni. Engedélyt kérünk arra, hogy a költési időszakon kívül zavaró hanghatásokkal léphessünk fel a varjakkal szemben, valamint a fészkelési idő előtt a faágak egy részét vissza fogjuk vágni. Ezt tesszük a Platán téren a ház falára és az erkélyekre dőlő faágakkal is. A visszavágások egyébként évről évre megtörténnek, viszont a varjak szinte mindig visszatérnek. Mivel már véget ért a varjak költési szezonja, kisebb a probléma, mint korábban, ennek ellenére az önkormányzat munkatársai természetesen a továbbiakban is folyamatosan tisztítani és fertőtleníteni fogják a „szennyezett” területeket. A megbeszélésen mellesleg az is elhangzott, hogy a varjúpiszok közegészségügyi szempontból szerencsére nem jelent veszélyt, tehát nem fertőző. Összességében arra azonban nem látok esélyt, hogy Zalaszentgrótot végérvényesen megszabadítsuk a varjaktól; valamilyen szinten együtt kell élnünk a természettel. A város vezetésének viszont mindent meg kell tennie annak érdekében, hogy a lakosságot zavaró problémákat megszüntesse, vagy lehetőség szerint csökkentse.
● MEDVÉSSY LAJOS