Magazin cikkek

Biodinamika és cékla randevúra

Az elmúlt években sokan választották új lakóhelyül Zalaszentgrótot. Kíváncsiak voltunk arra, kik, miért és honnan érkeztek városunkba, ezért magazinunk e sorozatában a teljesség igénye nélkül mutatunk be néhányat azok közül, akik nem is oly rég váltak zalaszentgrótiakká. Ezúttal a

Völgyzug Tanyát ismerhetjük meg, ahol biodinamikus életet él Herczeg Lajos és felesége, Szabó Erzsébet, akit az ismerősei Böbének neveznek.


Történetük Őrbottyánban kezdődött.

– Egy barkácsáruházban dolgoztam akkor, ahol egy kollégám azzal a gondolattal állt elő egyik nap, hogy lenne egy jelöltje, akivel szerinte összeillenénk. Meg is beszéltük a találkozót, miután kaptam egy-két fotót Lajosról, és konstatáltam, hogy van feje és lába is – meséli nevetve Böbe.

Lajos az első találkozás alkalmával nem virágcsokorral lepte meg a kiválasztott hölgyet, hanem egy szatyor céklával igyekezett elnyerni kegyeit. Mivel azonban az érdeklődésük azonos volt, nem értetlenséget, sokkal inkább érdeklődést váltott ki ez a gesztus. A kapcsolatukat tovább mélyítette aztán az első közös túra, amely egyébként olyan jól sikerült, hogy tíz éven át tartó szenvedély lett belőle.

Barangolásaik során találtak rá arra a zalai vidékre is, amely későbbi életük meghatározó színterévé vált. Pedig különleges helyet kerestek, sok kritériumnak meg kellett felelnie a területnek. A csapadéktérképet nézve Zalát megfelelőnek találták: a vidéket elkerülik a tornádók, a tubák, kiegyensúlyozott az éghajlata, és jó minőségű, tápanyagban gazdag a termőföld. Minden adott volt tehát azon a csáford-alsóhegyi eldugott területen, ahol végül új életteret alakítottak ki maguk körül. Az évek során a szomszédos területeket szintén megvásárolták, ezzel pedig nem csupán a háborítatlan nyugalmat, hanem a vegyszermentességet is biztosították maguknak.

Amikor a sajátos életvitelükről beszélgettünk, elkezdtük kibontani a biodinamika jelentését, és hamar kiderült: ez valójában az életüket átszövő hitvallás, ami a természet ciklusait, a holdfázisokat is figyelembe veszi, még akár egy kerítés elkészítésekor is.

Régóta tudjuk, hogy a Hold változásai nagy hatással vannak ránk illetve a környezetünkre, elég csak a tengerek apály-dagály vízmozgására gondolni. Az viszont már meglepő lehet, hogy ha növő hold van, akár többet is nassolhatunk.

A holdjárások kozmikus hatásait és az azokból eredő „ökölszabályokat” szinte egymás szavába vágva sorolta a házaspár.

Megtudtam egyebek között azt, hogy növő holdban kell palántázni, átültetni, forrást feltárni, kutat tisztítani. A fogyó hold kedvez a kerítés- és útépítésnek, a járólapozásnak, vagy az olyan növények magvetésének, mint például a gyökérzöldség vagy a retek. Az ebben az időszakban elvetett saláta nem magzik fel hamar, ami sok kiskert tulajdonos számára bosszantó jelenség.

Ezeket a holdfázisokat, illetve a napok e fázisokhoz igazodó kiszámítását árnyalják még az állatövi jegyek hatásai, is amelyek itt 2-3 napig érvényesek, nem úgy, mint a megszokott 12 állatövet egy év alatt körbejáró Napnál. A fodrász és az orvosi beavatkozások ütemezésére már ki sem térek, mert ez a rendszer csak úgy igazán érthető, ha valaki ebben él. A szarvasmarha szarvában készülő preparátumok, a Lajos által a szemem láttára elfogyasztott „permetszer”, a kvarcliszt és csalánlé mint kondicionáló pedig már csak „hab a tortán”.

Erről a Völgyzug Tanyát követők már hallhattak, hiszen Böbe és Lajos videókban, egyéb oktató anyagokban is szívesen adja át ezt a tudást. Egyébként régóta vegetáriánusok mindketten. A juhokat biofűnyírónak tartják, a kapirgálós tyúkok adják a tojást, a futókacsák segítenek a kártevőirtásban, a két kutya pedig nem csak a birtokot védi, de hű társa is a gazdáknak. Böbéék életvezetési tanácsai kiterjednek a gyógyteákra is. Az alapanyagokat ők gyűjtik, termesztik, évszakonként a kínai gyógyászat tanait alapul véve, s minden nap fogyasztják is ezeket. Nem véletlen, hogy orvoshoz csak jogosítványt hosszabbíttatni járnak.

Az álmuk az, hogy itt egy kis oktatóbázist hozzanak létre, amit egy harangláb felállításával koronáznának meg. Vallják, hogy az embereket ki kell emelni a közegükből, és segíteni kell őket abban, hogy saját élményként érezzék át ezt a komplexitást, aminek mellesleg ők maguk is részei.

Nehezen hagyja ott a látogató a vendéglátókat, hiszen a mindennapi megpróbáltatások közepette is sugárzik belőlük az önazonosság, a derűs harmónia és a jövőbe vetett hit.

● SEBESTYÉN CSILLA