Nyitott porták és emberek
A Zala-völgye gazdái, a helyi termék előállítói, agro-turisztikai szolgáltatói 2018-ban partnerségre léptek egymással, és létrehozták a Nyitott Porta Rövid Élelmiszerlánc csoportot. A gazdák legfontosabb vállalása, hogy rendszeresen hirdetnek meg nyitott napokat és eseményeket az érdeklődők számára. A finom borok és falatok mellett a látogatók megismerkedhetnek a méhészkedés, a kertészkedés, a gyógynövény-lepárlás vagy az állattartás praktikáival is.
Egész nyáron nyitott porták és nyitott emberek várják a családokat, baráti társaságokat Keszthely és Zalaegerszeg között, a zalai dombok ölelésében.
A Skapér-méhészetben Skapér Zoltán mesél a méhek varázslatos világáról, miközben párja Ili, a kemencében sült, mennyei kovászos kenyérrel lep meg bennünket.
Honnét ez a szenvedély? – kérdezem Zolitól, aki a témától szinte más állapotba kerül, és mint egy lexikon, ontja magából az információkat, érdekességeket és a sok év személyes tapasztalatait.
– 1961-ben édesapámmal vittem az első méhcsaládot a hegyre, és már itt, 11 évesen, elköteleződtem a méhek iránt – emlékezik vissza a gyermekkorra. 33 évig a faipar határozta meg az életét, később tudatos váltással tért vissza a gyökerekhez, és 40 családdal, aztán következő évben már 360 kolóniával kötött életre szóló szövetséget. Az elhivatottság átragadt a lányára is, aki ma már Lengyelországban forgalmaz méhészeti eszközöket.
A beszélgetés közben olyan dolgokat hallottam például a méhkirálynő életéről, amit csak többszöri visszakérdezés után tudtam beilleszteni az eddig megalkotott világképembe. Ez a családalapító méhegyed naponta 1000-1500 petét rak le. Hat naposan kirepül a kaptárból, frigyre lép néhány herével (hím ivarú méhegyeddel), és 4-5 évig tartó élete során a kaptárban marad, ahol a dajkaméhekkel körülvéve, csak méhpempőt fogyasztva, minden nap a családfenntartáson dolgozik. Ez a méhpempő, a kikelő méhek első 3 napjának is egyedüli tápláléka, ami körülbelül kétszázszoros súlygyarapodást eredményez. Nem véletlen, hogy ennek a terméknek a fogyasztása a meddő anyák egyik mentsvára, így Zoli többszörös tiszteletbeli nagypapa is már.
– Hogy kommunikálnak a méhek?
– Ez is nagyon egyedi. Nem zümmögnek, hanem táncolnak – avat be Zoltán, és mozdulataikat is utánozva mutatja be a felderítő méhek speciális mozgását, amivel a dolgozóknak minden szükséges információt átadnak a hordásra alkalmas lelőhelyekről. Közben kiderül, hogy a dolgozó méhek mind nőneműek, a herék egyetlen dolga a királynő megtermékenyítése. Ám ez cseppet sem irigylésre méltó, a történet ugyanis azzal folytatódik, hogy télre már nem maradhatnak a „fiúk” a családdal; augusztusban száműzik őket, hiszen aki nem dolgozik, ne is egyék.
A méz- és virágporfogyasztás már az ókortól szerves része a táplálkozásunknak, hiszen kiváló szénhidrátforrás, gazdag ásványi anyagokban, vitaminokban, szerves savakat, illó olajakat és enzimeket is tartalmaz. Ezt a komplexitást használja az apiterápia, a méhészeti termékekkel való gyógyítás. De nem csak a tápcsatornán keresztül felszívódó előnyeit élvezhetjük a természet ezen esszenciájának.
Skapér Zoltán egy nyitott portás tanulmányúton ismerkedett meg az apiterápiás ház működésével, és ezt tervezgetve, átalakítva, fejlesztve nyitotta meg egy hónapja a sajátjukat. Ebbe az elsőre szaunának tűnő faházba tíz család öt kaptárban van beépítve. A padozatok alatt szorgalmas munka folyik, biztonságos dupla rostszövet-elválasztással. A relaxációs hangulat mellett a kaptárlég belélegzése jótékonyan hat az allergiára, depresszióra, szív- és érrendszeri bántalmakra, ízületi gyulladásra. A beteg szervezet rezgése alacsony, ezt a méhek magas rezgésszáma emeli a hőhatás mellett, amely újabb lehetőséget nyit a fájdalommentes, élményalapú gyógyításban.
Egy turista pár a Sümegcsehi tartózkodásukat megszakítva látogatott el ide. A hölgy masszőr és természetgyógyászatot tanul. Miután a „Zümmögő méhesházban” jártak, megkérdeztem, mit mondanának, ha egy mondatban kellene összefoglalni, milyen volt?
– Az illatban éreztem a virágpor, a propolisz és a méz illatát is, a folyamatos zsongás pedig olyan megnyugtató, mint a tenger morajlása”- hallottam a női megközelítést.
■ SEBESTYÉN CSILLA