Két év alatt duplázódott az áruk
Zalaszentgrót legrégebbi és legnagyobb egyesülete a horgászegyesület, amely 1951-ben alakult. Jelenleg 270 taggal rendelkezik. A szervezet három halastavat kezel, ezek közül az egyik kimondottan sportcélokat szolgál, onnan halat a megfogása után nem lehet elvinni. Az egyesületről az elnökével, Hideg Krisztiánnal beszélgettünk.
– Aki rendszeresen, évek óta horgászik, az láthatja, hogy ebben az évben kevesebb a horgász a vízpartokon, legyen az a horgászterület a Balaton, a Zala folyó, vagy szinte bármelyik halastó. Zalaszentgróton is ez a tendencia?
– Igen, ez talán annak tudható be, hogy több pénzbe kerül a horgászat, mint az előző évben. A területi jegyek összegén, mint mindenhol, nálunk is emelni kellett, hisz azoknak a halaknak az ára, melyeket a tavakba telepítünk, az elmúlt két évben szinte a duplájára nőtt. Itt, az egyesület vizein a horgászok lehetőségei adottak, a halgazdálkodási tervnek megfelelően telepítjük be a tavakat.
Hideg Krisztián elmondta azt is, hogy nagyrészt őshonos halak, például pontyok, süllők, harcsák, keszegfélék népesítik be ezeket a vizeket, de található bennük kárász és amur is. Az egyesület rendszeresen pályázik, így jutottak hozzá a vízminőség javítását szolgáló levegőztetőhöz és aggregátorhoz, valamint láncfűrészhez, fűkaszához és magassági ágvágóhoz. Ebben az évben 350 ezer forintot nyertek a működési kiadásaik fedezésére.
A tavakba az egyesület minden évben telepít kopoltyúsokat. Tavaly novemberben 15 mázsa ponty, négy mázsa amur kapta új lakhelyéül a helyi horgászvizeket. Áprilisban négy mázsa ponty került a nagyobbik tóba, míg a fürdőhöz közeli kavicsbányatavat további 3 mázsa potyka népesítette be. A Zalaszentgróti I. tóba, amelyet sportcélra használnak, nem telepítenek halat, hiszen onnan az úgynevezett „békés” halfajokat tilos elvinni. Van is ebben a vízben rengeteg kopoltyús. Az egyesület a közösség építése miatt szervez halfogó versenyeket, a horgászok évente két alkalommal mérik össze a tudásukat a vízparton.
Nagyméretű halak is lakják az egyesület kezelésében álló tavakat. Az elmúlt pár hónapban két óriási harcsával (egy 30 és egy 32 kilóssal) küzdött meg sikerrel két horgász. A II. számú halastavon pedig a közelmúltban egy 7 kg feletti süllő került a horgász szákjába.
A helyi és környékbeli pecások egyik kedvence az I. számú tó, amelyből a békés halakat nem szabad elvinni, így a tó pontyai és amurjai nagy testsúlyt értek el. Rendszeresen fognak ki belőle 10 kiló felettieket is, de ezeket aztán vissza is engedik a természetes közegükbe.
A fiatalok körében is nagyon népszerű persze ez a vízterület. A tizenhét esztendős Laczi Tamás rendszeresen látogatja ezt a tavat, az eddigi legnagyobb fogása egy tizenhárom kilogrammos potyka volt. Mint azt Tamás elmondta, a helyi vizek közül csupán ezen horgászik, mert itt nagyon sok a szép hal, és szinte minden alkalommal van fogás.
■ Medvéssy Lajos