A zöldmunkás
Ihász Csilla rovata
Kezdő pénzügyi termékfejlesztő szakemberként a piackutatás alapjait is el kellett sajátítanom. Ekkor tanultam meg, hogy egy márka vagy termék, vagy éppen egy fogalom ismertségének mérése során megkülönböztetünk spontán és támogatott kérdéseket. Talán egy példán keresztül ábrázolva leegyszerűsíthetem mindezt.
Spontán kérdés: Apu, mit kérsz reggelire? Legtöbbször csend a válasz, és ilyenkor jól jön a támogatott kérdés: szeretnéd, ha elővenném a hűtőből azt a tepertőkrémet, amit tegnap reggel is ettél? Igen, és kérek mellé sajtot és zöldpaprikát is. Bingó! Azt hiszem, a kapott válasz alapján már látható, miért is hívják támogatott kérdésnek.
A múlt héten a kertem építésében segédkező egyetemistákkal beszélgettem. Mert hát meleg volt, és muszáj leülni időnként, ránézni a barátok legújabb Facebook-bejegyzéseire, tanulmányozni a mai ebédmenüt, vagy éppen meghallgatni a kert tulajdonosának (ez lennék én) történeteit.
Spontán kérdésekkel kínoztam őket: Mit tanultok? Programozást. És még? Adatbázis-menedzsmentet. És te? Engem a mesterséges intelligencia érdekel. Hát igen, nem hiába a technológia az, ami a legtöbb új állást teremti, és egyben a legtöbb meglévő állást cseréli le.
Bizonyára lesz olyan helyi általános iskolás gyerek, akiből műhús-szakértő lesz vagy űrtúra-vezető, drónforgalmi diszpécser, vagy éppen hulladékdizájner.
Hallgattam a kertemben a jövő diplomásait, és egyre türelmetlenebb lettem. Figyeltem, mikor ejtik ki a számomra bűvös szót. Inkább besegítek egy támogatott kérdéssel: nem gondoltatok arra, hogy a fenntarthatósággal foglalkozzatok? Szélerőmű-vezérlés? Hulladékgazdálkodás vagy éppen klímatechnika? Zöldterület-tervező - mivel éppen az ötszázadik vinca minort (kis meténg) ültettétek el?
Bólogattak, bár nem túl meggyőzően. Persze ők jól tudják, hogy a jövő munkahelyeit – akár szakmák eltűnéséről, akár újak születéséről van szó – két téma mozgatja: az egyik a technológiai fejlődés, a másik pedig az éghajlatváltozás. Előrejelzések szerint a jelenlegi szaktudások mintegy 44 százaléka lényegesen meg fog változni a következő öt évben.
Azért ne higgye azt kedves olvasóm, hogy a zöld átalakulás csak külön erre a célra betanított zöldmunkások által mehet végbe. Higgyük el, hogy igenis lehet fodrászként kevesebb vizet használni, szakácsként arra törekedni, hogy a legkevesebb hulladékot termeljük, és óvónőként energiatakarékosságról mesélni a kicsiknek.
Azzal, hogy egyszerűen vigyázunk arra, hogy a természet kincseit óvjuk, takarékosan bánunk a vízzel, és a lehető legkevesebb szemetet termeljük, máris zöldmunkássá is váltunk. Nem kell hozzá más, csak egy kis odafigyelés a megszokott dolgainkra.
Apropó, hallották, hogy 2024-től választható érettségi tárgy lesz a fenntartható fejlődés?