Ihász Csilla rovata: Vissza a jövőbe

A minap leszálltam a budapesti vonatról Zalabér-Batykon, majd átsétáltam a buszmegállóba, hogy megvárjam a kb. 10 perc múlva esedékes járatot Zalaszentgrótra. Azon töprengtem, hogy milyen jó lesz pár év múlva, amikor valahol Ukk környékére érve a telefonomon keresztül üzenek majd az otthon parkoló önjáró autómnak, hogy jöjjön el értem a vonathoz, mondjuk 17:53-ra.

Az autóm fogadja az üzenetem, másodpercek alatt a Batyk felé vezető úton lévő autókkal kommunikálva deríti fel az útviszonyokat: akadályozza-e bármi a haladást. Igényem szerint automatikusan bekapcsolja a fűtést vagy a hűtést, a hangszóróból pedig kedvenceim egyike, Yo-Yo Ma csellója szól.

Mint már megszokhatta olvasóm, most is személyes indíttatású a cikkem. Azt tervezem ugyanis, hogy lecserélem a 12 éves környezetszennyező dízel autómat. Utánanéztem a lehetőségeknek, és két fontos tendencia mutatkozik a jövő közlekedésében: a villamos autók térnyerése és az önjáró, másnéven automata képességek. (Olvastam arról is, hogy 2030-ra várhatóan repülő autókkal közlekedünk majd a nagyvárosokban, de ezt az 1980-as évek Vissza a jövőbe című slágerfilmjéből már ismerjük.)

Talán az sem meglepő kedves olvasómnak, hogy az új autó kiválasztásánál az ökológiai szempontokat veszem előre. Így, első megközelítésre, egy elektromos autó tűnik a legkörnyezetbarátabb megoldásnak: nem éget üzemanyagot, nem bocsát ki káros anyagokat, és nem okoz zajszennyezést sem. A világon eladott új autókból ma már minden hetedik elektromos meghajtású. Norvégia az első olyan ország, ahol 2025-től betiltják az új benzin vagy dízel üzemű autók eladását.

Olcsóbb az elektromos autók üzemeltetése, alacsonyabb a javítási és a fenntartási költség is: nincs olajcsere vagy gyújtógyertya. Egyszerűen kevesebb alkatrészből áll egy elektromos autó, így nem sok dolog romolhat el benne.

Hátrányai közé tartozik viszont a magasabb ár a hasonló kényelmi fokozattal rendelkező belső égésű társaikhoz képest. Bár az elektromos autók az üzemeltetésük során nem szennyezik a levegőt, a gyártásuk és a felhasznált elektromos áram - amennyiben nem megújuló forrásból származik - továbbra is környezetkárosító. Az akkumulátorok újrahasznosítása sem megoldott dolog egyelőre, ezek a veszélyes hulladékok nagyrészt szemétlerakóban végzik.

Egy tisztán elektromos vagy éppen plug-in hibrid autóval az időbeosztásomat is másképp kell megszerveznem a tankolás, vagyis az autó töltése miatt. Benzinkúton rendelkezésre állnak gyorstöltők, amelyekkel egy órán belül fel tudom tankolni az autót, míg otthon háztartási árammal ez egy egész napba is beletelhet.

Egyelőre még gondolkodom az ideális megoldáson. A busz végül is időben megérkezett Zalabér-Batykra, és nem volt fennakadás a hazafelé tartó 17 perces úton. Felraktam a fejhallgatómat, és bekapcsoltam Bach csellószvitjét. Vigasztalásként pedig ránéztem a MÁV-alkalmazásra, amiből megtudtam, hogy a Göcsej Expresszel 27,51 kg CO2-kibocsátást takarítottam meg autós utazáshoz képest.