A Szimat és az ebrendészet
Hatósági jogosítványokkal ugyan nem, de ebrendészeti feladatok ellátásának jogával felruházza 2024. január 1-től a Szimat Állatvédő Egyesületet az a vállalkozói szerződés, amelyet Zalaszentgrót városával és összesen még vagy 16 önkormányzattal kötött meg a civil szervezet. Balázs Eszter, az egyesület elnöke segítette eligazodásunkat ebben az új helyzetben.
– Az ebrendészeti feladat a mi esetünkben lényegében azt jelenti, hogy a közterületen feltűnő kóbor kutyákat biztonságba helyezzük; ez az állat számára is fontos, és a környéken élők nyugalmát is szolgálja. Kóbor kutya értelemszerűen az az állat, amely gazda nélkül tartózkodik közterületen. Ha egy ilyen kutya például óvoda, iskola környékén bukkan fel, viszonylag gyorsan kell lépnünk, más esetekben a bejelentéstől számított 24 óra a határidő. A befogott kutyát ellenőrizzük, és ha van beültetett chipje, akkor örülünk, mert az állatorvosi adatbázisból kiderül, ki a gazdája, és gyorsan hazakerülhet hozzá. Ha viszont nincs mikrochipje, akkor az ebrendészeti telepünkön kell átmenetileg elhelyeznünk – foglalja össze Balázs Eszter egyesületi elnök az ebrendészeti feladatokkal kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat.
Chip híján a közterületen begyűjtött ebről kötelező információt szolgáltatniuk az állatvédő egyesület web- illetve Facebook-oldalán. Ha ez alapján sem sikerül aztán fellelni a gazdit, a kutya átkerül a Szimat menhelyére, s ahogy sok más kutyának, ennek is örökbe fogadó gazdit próbálnak majd keresni az önkéntesek. Soha nem altatnak el azonban ilyen állatot.
Arra a kérdésre, kell-e fizetnie a gazdának, ha megtalálják és visszaadják a kutyáját, Eszter így válaszolt:
– Itt lép be a jegyző, de mielőtt erre rátérnénk, oszlassunk el egy félreértést! Mi nem átvesszük az önkormányzattól az ebrendészeti feladatok ellátását, hanem közreműködünk a végrehajtásukban. Ha például egy tulajdonos chippel megjelölt kutyája többször kóborol közterületen, akkor jegyzői hatáskör az esetleges szabálysértés megállapítása, és ha szükséges, a büntetés kiszabása. Ez akár elrettentő példa is lehet a nem felelős állattartók számára.
Az ebrendészeti feladatok nem terjednek ki azonban arra, hogy a portákra bekukkantva lehetőség szerint ellenőrizzék, hogyan bánnak ott a kutyákkal, de Eszter szerint ez amúgy is a másik oldalhoz, tehát az állatvédő egyesület civil önkénteseihez tartozik.
– Szerintem egyébként nagyon hasznos dolog lenne az ebösszeírás. Kikerülne a lakókhoz egy önkormányzati formanyomtatvány, azon bevallhatják, hány kutyát tartanak, mi a chipszámuk, és mikor voltak oltva. A nyomtatvány visszaérkezne a hivatalhoz, mi pedig az ebrendészeti szerződésben vállaltuk, hogy ebből a sok-sok információból adatbázist hozunk létre. Az önkormányzati hivatal munkatársainak közreműködésével aztán vissza is szeretnénk mindent ellenőrizni, utcáról utcára. Ez ugyanis eddig mindig elmaradt, ahogy a számonkérés is. Jóllehet 2010 óta kötelező chipet ültetni az ebekbe, mi hetente találunk olyan kutyát, amelyikben nincs. Ha pedig nincs benne chip, valószínűleg nem kapta meg a szükséges oltásokat, köztük például a veszettség elleni oltást sem, ez pedig korántsem felelős állattartásra utal.
Eszter azonnal hozzáteszi persze, ebben az esetben sem a büntetés lenne az elsődleges, hanem a segítségnyújtás: így nagyobb eséllyel jutnának el oda, ahol szükség van rájuk. Felvilágosítást tudnak adni például az ivartalanításról, annak érdekében, hogy a nem kívánt szaporulat meg se szülessen, és talán idejében el tudnának jutni a beteg, állatorvosi ellátásra szoruló kutyákhoz is.
Egyébként a Szimat Állatvédő Egyesület önkéntesei immár tizenkét éve segítik a bajba jutott állatok életkörülményeinek javítását, vagy támogatják a rászoruló gazdákat.
– Szívesen fogadunk továbbra is aktív vagy pártfogó állatvédőket, akik rendszeresen eljönnének a menhelyre segíteni. Fogadni tudjuk továbbá azokat a diákokat, akiknek az érettségi előtt 50 órányi közösségi munkát kell igazolniuk – mondja az egyesület elnöke. – Van már egy 8 órás munkaviszonyban dolgozó alkalmazottunk is, és ez azért nagy előrelépés a számunkra, mert ő napközben is el tud menni egy kutyáért, intézi a fontosabb dolgokat, hiszen az önkéntesekre jobbára csak munkaidő után, a szabadidejükben számíthatunk.
A tél amúgy nehéz időszak a számukra: a 30 férőhelyes menhelyükön most lényegében telt ház van, több a munka, az örökbefogadási hajlandóság viszont sokkal kisebb, mint tavasszal, nyáron vagy ősszel. Évente átlagosan 60 kutya érkezik be hozzájuk; igaz, nagyjából ennyinek sikerül is aztán új gazdit találni.
Azt, hogy mindez mibe kerül, Eszter két adattal érzékeltette: 2023-ban valamivel több, mint 200 ivartalanítást végeztettek, ezt átlagban 25 ezer forinttal kell szorozni. A minimális kéthavi orvosi költségünk pedig, most, hogy az áfát is ki kell fizetnünk, durván 700 ezer forint. És akkor még egy deka eledelre sem költöttek. Ezért fontos a számukra, ha adományokkal is segítik állatmentő munkájukat.
● Virrasztó Zsolt