Magazin cikkek

Ihász Csilla

A gimiről a gimiért


Csilla Zalaszentgróton született, iskoláit itt járta, A a Béri Balogh Ádám Gimnáziumban érettségizett. A Külkereskedelmi Főiskola angol-német szakán folytatta, de tanulmányait nem végezte el, mert Amerikába ment, és ott diplomázott. Hazatérte után a Citibanknál kezdett el dolgozni, ezzel elindult 25 éves banki pályafutása. Dolgozott amerikai, holland, francia pénzintézeteknél, vezetett 10 fős csoportokat, de irányított 3000 embert is 5 országban. Élt Bécsben, Prágában, Stockholmban, Belgrádban, Pozsonyban.

2020-ban hazaköltözött a szülői házba, és azóta a fenntartható fejlődéssel foglalkozik: általános iskolákban óraadóként a környezetvédelemről beszélget kisdiákokkal, blogot szerkeszt a helyi újságban, jelenleg a bostoni MIT egyetem fenntarthatósági programjának hallgatója. Hobbija a nyelvtanulás, most a kínai mandarin középfokú nyelvvizsgájára készül. Álma pedig egy japán teaház megnyitása, Csilla elmondása szerint ott, ahol az embereknek igényük van a csendre és a befelé figyelésre. Vagyis bárhol a világban.

S hogy mit adott neki a zalaszentgróti gimnázium?

– Ha csak egy dolgot lehetne kiemelnem – mondja Csilla, akkor gondolkodás nélkül a nyelvtudást említeném, amiért a leghálásabb vagyok alma materemnek. A gimnáziumi tanáraimnak köszönhető, hogy az évfolyam legmagasabb pontszámával kerültem be az akkor népszerű Külkereskedelmi Főiskola angol-német szakára. Úgy, hogy angol nyelvterületen nem jártam, németül pedig a távoli drezdai rokonokkal voltam kapcsolatban.

A két nyelv megalapozása nemcsak abban segített, hogy nemzetközi sikereket érjek el a bankszakmában. A tanulás iránti vágyam szintén a gimnáziumból ered: az az igény, hogy folyamatosan képezzem magam. Legyen szó egy felsővezetői kommunikációs tréningről, egy japán kézműves workshopról, kortárs festészeti bemutató oktatásról, vagy most éppen a kínai nyelvről és a fenntarthatóságról.

Úgy gondolom a mostani változó világban a kíváncsiság és a nyitottság mellett az állandó tanulás a boldogulás titka. Szerencsés vagyok, hogy a gimnázium megtanított tanulni.