Nem ér rá unatkozni
E korábban indított portrésorozatunkban igyekeztünk bemutatni olyan közismert embereket, akik tevékenységükkel kivívták a közösség elismerését. Most ismét egy ilyen személyt mutatunk be: Farkas Imrét.
A kezdetekről beszélgetve hamar kiderül, hogy a tekenyei általános iskola után a zalaegerszegi tanítóképzőbe jelentkezett, de azt éppen abban az évben megszüntették, így Székesfehérvárra irányították. Erről a következőket mesélte:
– Szüleimnek nem volt annyi pénze, hogy engem elküldjenek Fehérvárra, mert a bátyám akkor érettségizett az egerszegi képzőben, úgyhogy az utolsó borjút is eladták, hogy legyen neki ruhája. Én pedig elmentem a tekenyei tanácsra kisbírónak, hivatalsegédnek, egy évig.
Németh Miklós igazgató rábeszélésére beiratkozott a Zala-parti régi gimnáziumba, itt érettségizett 1959-ben. Pár nappal a bankett után már vasúti hidász a MÁV-nál, itt kapott behívót felvételire a pécsi főiskolára. Matematika, fizika, műszaki ismeretek és gyakorlatok szakos tanár lett.
– Jeles államvizsgát tettem, és Zalaapátiba kerültem 1963 augusztusában. Az úgynevezett ismétlő iskolában is oktattam hetente kétszer, esténként, de a termelőszövetkezet „gyorstalpaló” szakiskolájában szintén tanítottam. Indítottam rádiós és fényképész szakkört, felnőtteknek is. Egy és negyed évet töltöttem Zalaapátiban, innét hívtak aztán a járási művelődési osztályra Zalaszentgrótra. Azért a szakköreimre két évig még visszajártam – mondta.
Az ipari iskolában óraadó lett, mert az nem tartozott a művelődési osztályhoz. Az osztályon jelentős munkája a faluvetélkedők megszervezése volt, amire megpezsdült az élet. Szakfelügyelőként 1969-ben került az 1-es iskolába. Mellette a művelődési ház falai között fotószakkört, az ifjú pedagógusoknak pedig klubot vezetett.
– Ameddig szakfelügyelő voltam, akármilyen új módszer jött, azt először kipróbáltam, utána bemutatóórákat tartottam. Esti képzésen sok felnőtt nálam végezte el a hetedik-nyolcadik osztályt. Közben igazgatóhelyettes lettem az iskolában, akkor még csak egy volt, a kultúrházban pedig elindítottam a kis matematikusok klubját.
– Mikor kezdett a számítástechnikával foglalkozni? Hiszen önt sokan úgy emlegetik, mint a számítástechnika helyi apostolát.
– A ’80-as években jött a fakultáció, én vállaltam a számítástechnikát. Minden fellelhető anyagot megszereztem, tanulmányoztam, és a két iskolából alakítottunk egy fakultációs csoportot. Egy bécsi kiránduláson vettem egy számítógépet, ezen kezdtem „bütykörészni”.
Amikor a ’80-as évek végén az iskolákban is megjelentek a számítógépek, képezni kezdte az embereket. Az első tizenhárom gyerekből, akik ezt tanulták fakultáción, heten ma is ezzel keresik a kenyerüket.
– Az iskolában kialakítottam egy szaktermet, az úttörő- mozgalom keretében az egész megyéből oktattam gyerekeket. Nyaranta mindenhonnét jöttek a diákok számítástechnika táborba. Itthon a tsz- és tanácsi apparátusoknak szerveztünk tanfolyamokat. A TIT-ben volt egyszerre négy tanfolyamom is. Négy-öt év múlva mindenhol lett informatikaoktatás, de a tantervet sokáig mi csináltuk néhány kollégámmal.
Farkas Imre 22 éve ment nyugdíjba, de nem hagyott fel a tanítással, ismeretterjesztéssel. Óraadóként fizikát tanított itthon és Kehidán, közben gépeket készített. Szinte felsorolni sem lehet, hány csoportot oktatott, például az orvosokat, a munkaügyi kirendeltség megbízásából munkanélkülieket, pedagógusokat, részben a 2-es iskolában, részben a művelődési központban. A Járási Idősek Tanácsa aktív tagjaként helyi és környékbeli nyugdíjasokat vezetett be a számítástechnika világába. Képzést tartott a szentgróti és az egerszegi mozgássérülteknek is.
– Most, nyolcvanon túl, mivel tölti napjait?
– Számítástechnikával foglalkozom, naponta körbenézek az interneten. Segítek ismerősöknek, akiknek valami „zűr” van a programjával. Ezelőtt néhány évvel egyébként még rengeteg programot telepítettem. Emellett sok szépirodalmat olvasok, ha pedig az időjárás engedi, kertészkedem. Már felástam a kertet, vannak gyümölcsfáim, sokféle virágom, rózsák, és persze zöldséges kert. Én nem érek rá unatkozni!
● Szalay Csaba