Szentgrót gazdasága

A II. világháborút követően 1946-ban a Zalaszntgrót és Vidéke ÁFÉSZ, 1947-ben az Uniferro Ipari Szövetkezet alakult meg, utóbbinak termékeit több alkalommal is BNV-nagydíjjal tüntették ki. 1949. április 7-én hét helyi iparos megalakította a Rekord Ruhaipari Szövetkezetet. Rá két évre, 1949-ben a Faipari Szövetkezet kezdte meg működését, a cég asztalos- és faipari bútorok gyártásával foglalkozott.

1952-ben előbb a Göngyölegellátó és Forgalmazó Szövetkezeti Vállalat, 1968-ban pedig már a Zala Megyei Zöldség-gyümölcs Kereskedelmi Vállalat hallat magáról. Az 1928-ban alapított Vajüzem 1945 után a Zala Megyei Tejipari Vállalat Zalaszentgróti Sajtüzemévé vált. Az 1920-ban létrehozott Téglagyárról azt lehet tudni, hogy 1945 után Zalaszntgróton és a környéken óriási igényeket elégít ki. 1957-ben létesült a Zalaszentgróti Építőipari Vállalat, amely cég épületei által hagyott nyomot Szentgróton.

A Keszthelyi Agrártudományi Egyetem Tangazdasága Zalaszentgróti Állami Gazdaság néven 1949-ben 182 holdon alakult meg, amely később 6.000 hektáron gazdálkodott. Ugyanekkor alakult meg az Új Barázda Mgtsz is. Alaptevékenysége a növénytermesztés és az állattenyésztés volt, de foglalkozott lemezhordók és tárolóedények készítésével is. A Megyei Sütőipari Vállalat megnyitotta zalaszentgróti gyáregységét, s a Tüskeszentpéteri Malom is - liszt és keveréktakarmány előállítással - megkezdte működését.

1989 után a korábban működő állami vállalatok, szövetkezetek javarészt átalakultak rt.-vé, kft.-vé. Néhány ipari vállalkozás (mint például a Sajtgyár vagy a Téglagyár) végleg bezárta kapuit, a cégek többsége azonban, alkalmazkodva a kor minőségi követelményeihez, termelékenységi mutatóihoz, s általában az igényekhez - immár új tulajdonosi szerkezet keretében - folytatta az alaptevékenységét. A mezőgazdaságra az egyéni gazdálkodás lett a jellemző.